Nem szeretem a földönkívülis, sci-fis filmeket, szóval nem álltam hozzá túl optimistán, de ez tetszett. Sokkal jobban mint mondjuk a Függetlenség napja vagy az Amikor megállt a Föld. Már abban a pillanatban tudtam, hogy mit is fog csinálni a folyadék, mikor ráfröccsent a pasira, de nem is volt ezzel baj. Leginkább azért érdekelt a film, mert olyan másnak tűnt, mint a többi ufós dolog. Egy külön társadalmat írtak le, ha nem is túl részletesen, de ez pont tetszett. Az is remek volt, hogy nem volt túl sok csöpögés Wikus meg a felesége között. Legjobban egyébként a kis ufó tetszett, nagyon édes fejet tudott vágni ahogy megbújt a sarokban. Meg az átmenet. Hogy az elején a garnélarákok csúnyák és gusztustalannak tűntek, ahogy megismertük Christophert egyre barátságosabb kinézetet kaptak. Az én szememben legalábbis.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése